1.16., 1.25., 3.2., 3.16., 7.12., 7.13., 7.14., 7.15.

Henrik latin megfelelője:

Henricus

Henrik eredete:

germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

Henrik jelentése:

Henrik férfi név 6 betűből áll. A Henrik név nagy képzelőerővel rendelkező, alkotó egyéniség kialakulását támogatja. Mindig jó ötletei vannak, és ezek sokszor arra vonatkoznak, hogyan juthatna könnyebben bevételhez, vagy hogyan keveredhetne ki egy-egy nehéz helyzetből. Mivel nem fontos számára a karrier, nem szeret keményen dolgozni. Belső nyughatatlanság jellemzi. Sokszor elégedetlen, mert az igényei folyamatosan változnak. Lételeme a változás, az utazás és új arcok megismerése. Vannak emberek körülötte, akikben nagyon megbízik, de mégis előfordul, hogy félrevezetik őt, és ilyenkor mélyen sérül.

Henrik gyakorisaga:

A Henrik név elsőként 2011 évben szerepelt a 100 leggyakoribb férfi nevek között. A 2011. évben a 94. legyakoribb férfi név volt. A Henrik név 2016 évben a 100. legtöbbet előforduló név. 2016-ben 3 430 férfi viseli ezt a nevet. A 2011 év és 2016 közötti időszakban a Henrik név gyakorisága csökkent.

Híres emberek:

Több európai uralkodó és herceg viselte a Henrik nevet Franciaországban, Angliában, Normandiában, Írországban, valamint Ausztriában, Bajorországban, Portugáliában és a Német-Római Császárságban. Közülük a magyar történelemmel való kapcsolata miatt kiemelkedik Henrik (973-1024) bajor herceg, majd német császár, aki Gizella királyné bátyja volt. 1146-ban szentté avatták.
VIII. Henrik (1491-1547) angol király ellentmondásos személyisége napjainkig foglalkoztatja nemcsak a történészeket, hanem az írókat, művészeket is. Zaklatott magánélete ellenére évszázadokig az abszolút uralkodó mintaképe volt, aki megteremtette Anglia számára a nemzeti összetartozás új szimbólumát, az anglikán egyházat.
Fazola Henrik, Fassola, Fassole (1730-1779) német származású vasműves, a diósgyőri vasgyár alapítója.
Dembinszky Henrik, Dembinski (1791-1864) lengyel szabadságharcos, magyar honvéd altábornagy.
Finály Henrik (1825-1898) filológus, egyetemi tanár. Legnépszerűbb műve latin szótára.
Kugler Henrik (1830-1904) cukrász, aki a mai Vörösmarty téren lévő üzletét a főváros legkedveltebb cukrászdájává építette ki.
Fabró Henrik (1866-1924) a magyar gyorsírás jelentős képviselője. Ő kezdeményezte elsőként a magánhangzókkal való rövidítési módot (fabroizmusok).