1.24., 1.29., 4.2., 5.11., 6.4., 6.16., 7.14., 7.15., 9.17., 10.4., 10.10., 12.3.

Ferenc latin megfelelője:

Franciscus

Ferenc eredete:

francia-latin eredetű; jelentése: francia.

Ferenc jelentése:

Ferenc férfi név 6 betűből áll. A Ferenc név komoly, agyafúrtan gondolkozó és jó üzleti képességekkel rendelkező egyéniséget takar. Döntéseiben semmi és senki nem befolyásolja. Nem tűri hogy felügyeljék, igényli a szabadságot. A nyugalom és a biztonság többet jelent számára, mint a sikerek és eredmények felmutatása. Szeret önmaga főnöke lenni, és szívesen felel másokért is. Erre képes, mert rendkívül megbízható.

Ferenc gyakorisaga:

A Ferenc név elsőként 2011 évben szerepelt a 100 leggyakoribb férfi nevek között. A 2011. évben a 7. legyakoribb férfi név volt. A Ferenc név 2020 évben a 9. legtöbbet előforduló név. 2020-ben 140 170 férfi viseli ezt a nevet. A 2011 év és 2020 közötti időszakban a Ferenc név gyakorisága csökkent.

Híres emberek:

Assisi Szent Ferenc (1182-1226). A legenda szerint édesapja, Pietro di Bernadone, gazdag posztókereskedő sürgős üzleti útra indult lakóhelyéről, a közép-olaszországi Assisiből. Meghagyta feleségének, az éppen várandós Pica asszonynak, ha gyermekük megszületik, azonnal értesítse. Az örvendetes hír hallatán a kereskedő rögtön hazautazott, ám mire hazaért, a gyermeket már megkeresztelték Giovanni, azaz János névre. Mivel a frankok földjén érte az örömhír, s felesége is francia származású volt, a boldog apa 'kis frankocska', azaz il piccolo Francese néven emlegette a jövevényt. Így lett Giovanniból Francesco.
Paolai Szent Ferenc (1416-1507) remete aszkéta és csodatevő. Ünnepnapja: április 2.
Xavéri Szent Ferenc (1506-1551) jezsuita misszionárus. Ünnepnapja: december 3.
Caracciolo Szent Ferenc (1563-1608). Ünnepnapja: június 4.
Szalézi Szent Ferenc (1567-1622) genfi püspök, a katolikus élet megújítója, az újságírók védőszentje. Ünnepnapja: január 29.
Hazánknak több Ferenc nevű uralkodója volt, például I. Ferenc (1768-1835), Ferenc József (1830-1916), Ferenc Ferdinánd (1863-1914).
II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) Erdély fejedelme, a Habsburg-ellenes szabadságharc vezetője.
Pápai Páriz Ferenc, Pariz-Pápai (1649-1716) orvos, tudós, szótáríró. Legjelentősebb alkotása a latin-magyar szótára.
Faludi Ferenc (1704-1779) jezsuita pap, költő, népnyelvi gyűjtő.
Kazinczy Ferenc (1759-1831) író, a nyelvújítás vezéralakja.
Kölcsey Ferenc (1790-1838) a Himnusz szerzője, reformkori költő, politikus.
Deák Ferenc (1803-1876) államférfi és jogtudós, 1848 márciusában a Batthyány-kormány igazságügyminisztere, majd az 1867-es kiegyezés előkészítője.
Toldy Ferenc, Schedel (1805-1875) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a tudományos igényű magyar irodalomtörténet-írás megteremtője.
Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző és karmester, a Himnusz megzenésítője (1844), a magyar nemzeti opera megteremtője.
Liszt Ferenc (1811-1886) zeneszerző, zongoraművész, a Zeneakadémia első elnöke és későbbi névadója.
Veres Ferenc (1832-1916) fényképész, feltaláló.
Hopp Ferenc (1833-1919) műgyűjtő, kelet-ázsiai, kínai és japán ritkaságok vásárlója.
Kossuth Ferenc (1841-1914) politikus, mérnök, miniszter, Kossuth Lajos idősebb fia. Európai hírnevet szerzett a vasút- és hídépítés, valamint az alagútfúrás terén.
Lehár Ferenc (1870-1948) zeneszerző, karmester, a század eleji operett egyik legkiválóbb képviselője.
Molnár Ferenc (1878-1952) író, hírlapíró. Legismertebb regénye A Pál utcai fiúk.
Móra Ferenc (1879-1934) író, újságíró, muzeológus.
Hont Ferenc (1907-1979) rendező, igazgató, színházesztéta, a Szegedi Szabadtéri Játékok alapítója.
Mérei Ferenc (1909-1986) pszichológus, a Gyermeklélektan és az Ablak-Zsiráf képes gyermeklexikon szerzője.
Puskás Ferenc, Purczeld, közismert becenevén Puskás Öcsi (1927-2006) labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója.
Ferenczy Ida (1839-1928) Erzsébet királyné felolvasónője 1864-től, utóbb majd minden útján kísérője.
Ferenczi Zoltán (1857-1927) irodalomtörténész, könyvtáros.
Ferenczy Károly (1862-1917) festő, az impresszionizmus legnagyobb magyar mestere, Noémi, Béni és Valér apja.
Ferenczi Sándor (1873-1933) idegorvos, egyetemi tanár, a pszichoanalízis meghonosítója Magyarországon.
Ferenczy Valér (1885-1954) festő, grafikus.
Ferenczy Noémi (1890-1957) festőművész, a modern magyar gobelinművészet megteremtője.
Ferenczy Béni (1890-1967) szobrász, grafikus.
Ferenczi György (1902-1983) zongoraművész, pedagógus.