1.2., 4.23.

Béla latin megfelelője:

Adalbertus

Béla eredete:

1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész;2. - török eredetű; jelentése: előkelő;

Béla jelentése:

Béla férfi név 4 betűből áll. A Béla név eredete bizonytalan. Régi magyar személynév. A legvalószínűbb származtatása szerint a régi magyar Bél személynév -a kicsinyítőképzős alakja. A bél szó eredeti jelentése: belső rész (pl. szív). Török eredetű méltóságnévnek is tartják, ez esetben jelentése: előkelő. Elképzelhető, hogy ez a név olvasható a nagyszentmiklósi kincslelet egyik föliratán Bojla alakban, és így hívták Ajtony vezér egyik rokonát. Már a középkorban mesterségesen azonosították az Adalbert névvel. Több Árpád-házi királynak volt a neve, majd a XIX. századi névújítások egyik kezdeményezője, maga Széchényi is a Béla keresztnevet adta fiának példamutatásképpen. Míg a XIX. században, a nemzeti romanticizmus idején a név (más királyaink és fejedelmeink neveivel) a városban a haladó nemesség körében terjedt el, a XX. században már sokkal inkább a falun lett használatos, ahol e nevek csoportja lett a legkedveltebb. Népszerűségéből csupán az elmúlt évtizedekben vesztett.

Béla gyakorisaga:

A Béla név elsőként 2011 évben szerepelt a 100 leggyakoribb férfi nevek között. A 2011. évben a 23. legyakoribb férfi név volt. A Béla név 2020 évben a 29. legtöbbet előforduló név. 2020-ben 50 404 férfi viseli ezt a nevet. A 2011 év és 2020 közötti időszakban a Béla név gyakorisága csökkent.

Híres emberek:

I. Béla (1016?-1063) 1060-tól 1063-ig magyar király.
II. Vak Béla (1108-1141), akit ötéves korában vakíttatott meg apjával együtt Kálmán király.
III. Béla (1148-1196) uralma idején erősen fejlődtek a nyugati, főleg francia-magyar politikai, egyházi és kulturális kapcsolatok.
IV. Béla (1206-1270) az ország második alapítója.
Béla (?-1272) macsói herceg. Részt vett V. Istvánnak Ottokár cseh királlyal 1271-ben vívott háborújában.
Bartakovics Béla (1791-1873) egri érsek.
Wenckheim Béla, báró (1811-1879) politikus, miniszterelnök.
Ambrózy Béla, báró (1838-1911) földbirtokos, a magyar méhészet egyik megalapítója.
Mátrai Béla, Betegh (1846-1912) színész és rendező.
Benczúr Béla (1854-1941) építész, festő és művészeti író.
Vikár Béla (1859-1945) etnográfus, műfordító, a Kalevala első magyar fordítója.
Radics Béla (1867-1930) cigányprímás, zeneszerző. Játékát Debussy is szívesen hallgatta.
Zsitkovszky Béla (1867-1930) fényképész, operatőr, a magyar filmgyártás egyik úttörője. 1901-ben saját készítésű felvevőgéppel ő forgatta A tánc című első magyar játékfilmet.
Iványi-Grünwald Béla (1867-1940) festő, a nagybányai művésztelep egyik alapító tagja.
Somogyi Béla (1868-1920) tanító, újságíró.
Lajta Béla, 1907-ig Leitesdorfer (1873-1920) építész, a modern magyar építészet nemzetközileg jelentékeny képviselője.
Bátori Béla (1876-1934) filmszínész és filmrendező.
Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész és zenetudós.
Zerkovitz Béla (1882-1948) zeneszerző, műépítész, a korabeli magyar könnyűzene egyik legismertebb képviselője.
Czóbel Béla (1883-1976) festő, az École de Paris jelentős magyar képviselője.
Balázs Béla, Bauer Herbert (1884-1949) költő, író, a filmesztétika úttörője.
Nagy J. Béla (1884-1967) tanár, nyelvész, tankönyvíró.
Salamon Béla (1885-1965) színész, kabaréigazgató, érdemes művész.
Uitz Béla (1887-1972) festő, grafikus.
Zolnai Béla (1890-1969) irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár.
Bacsó Béla (1891-1920) író, újságíró. A Kassai Napló és a Népszava munkatársa.
Pukánszky Béla (1895-1950) irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Rácz Béla (1899-1962) cigányprímás, nótaszerző.
Kálmán Béla (1913-1997) nyelvész. Több kiadást megért, ismert műve a Nevek világa.
Abody Béla (1931-1990) író, kritikus, műfordító.
Kondor Béla (1931-1972) festő és grafikus.
Tímár Béla (1947-1989) színész, rendező.